Angyalok közt – Titkos angyali válaszok – 2.fejezet – A Fény, amely mindig hazavezet
Ember:
Nem látom már a fényt…
Olyan, mintha minden összeomlott volna körülöttem.
A napjaim szürkék, a remény szótlan, és csak annyit érzek: eltévedtem.
Angyal:
Nem tévedtél el.
Csak éppen már nem veszed észre a fényt sem, mert túl sokáig voltál a sötétségben.
Ember:
De hogyan láthatom meg újra a fényt?
Mindig minden próbálkozásom kudarcba fulladt.
Ha már nem tudom, merre van az előre, mi értelme tovább menni?
Angyal:
A fény nem ott van, ahová épp tartasz…
A fény ott van, ahonnan jössz!
Nem kell keresned… csak emlékezned kell rá.
Ember:
Emlékezni, mire?
Arra, hogy egyszer boldog voltam?
Arra, hogy valamikor hittem valamiben, ami már nincs többé?
Angyal:
Nem. Emlékezz arra, hogy te magad vagy a fény.
Nem kaptad, nem vesztetted el — csak betakartad félelmekkel, haraggal, és bánattal.
Ember:
Könnyű ezt mondani olyan magasról, ahol te vagy.
De itt, ahol én élek, a fényért minden nap harcolni kell.
A sötétség erősebb, mint hinnéd!
Angyal:
A sötétség nem önálló erő, a sötétség csak a fény árnyéka.
És ez az árnyék nem létezhet a fény nélkül.
Amikor a fájdalom mélyére nézel, ne feledd: az is a fény helye, csak más formában.
Ember:
Akkor miért érzem mégis azt, hogy egyedül vagyok?
Miért nem adtok nekem bármilyen jelet, ha tényleg itt vagytok?
Angyal:
Minden nap küldjük a jeleket Neked.
Amikor egy idegen rád mosolyog, amikor a szél lágyan akkor fújja el a könnyedet, amikor egy dal pont azt a sort játssza, amire választ kérsz, mi ott vagyunk.
Nem mindig ragyogunk… Néha suttogunk.
Ember:
Suttogtok…
És ha én már nem is tudok hallgatni?
Ha a szívem zajosabb, mint valaha?
Angyal:
Akkor csak lélegezz…
A fény rádtalál akkor is, ha te már nem keresed!
A hazatérés nem választás, hanem törvény.
Ember:
Törvény?
Akkor biztos, hogy visszatalálok?
Angyal:
Biztos.
Minden lélek hazatalál, még ha ezerszer téved is el.
A fény türelmes.
Nem rohan, nem kényszerít semmire.
Csak vár — és amikor újra felé fordulsz, úgy ölel át, mintha sosem távolodtál volna el tőle.
Ember:
És ha már meg sem érdemlem?
Ha túlságosan elrontottam mindent?
Angyal:
A fény sosem ítél meg, csak szeret.
A bűntudat emberi találmány.
A szeretet nem ismeri.
Amikor megbocsátasz magadnak, a fény azonnal visszatér.
Ember:
Akkor minden útnak van értelme?
Még a helytelenül választottnak útnak is?
Angyal:
Minden út tanítást hordoz.
A fény soha nem veszti el a fonalat.
A kereszteződések csak azért vannak, hogy lásd, a kegyelem még ott is megtalál, ahol te már feladtad…
Ember:
Most úgy érzem… mintha valami újra elindult volna bennem.
Mintha valahol belülről, nagyon mélyről… Egy érzés hazahívna.
Angyal:
Ez nagyon jó jel…
Talán elkezdél emlékezni?
A hang, amit hallasz, mindig is benned szólt.
Nem új fényre találtál — csak levetted a páncélt a szívedről.
Ember:
Akkor… ez lenne az út kezdete?
Angyal:
Nem.
Ez már az út közepe.
A kezdete az volt, amikor megszülettél a fényből,és a vége az lesz, amikor újra felismered: a fényt soha, egyetlen pillanatra sem hagytad el!
„Nem az Égben, hanem Benned”
egy különleges, párbeszédes spirituális könyv,
amelyben az olvasó végigjárja a Fényház tizenkét termét, és megtapasztalja,
hogy az angyalok világa nem a távoli égen, hanem a saját szívében él.
A történet meseszerűen és mégis mélyen emberi módon bontakozik ki:
tündérek, arkangyalok és égi lények vezetik a lelket a felismerésig,
hogy minden gyógyulás, minden bőség, minden szeretet forrása bennünk van.
Ez a könyv nemcsak elmesél, hanem rezeg: beavat, megnyit, és fényt gyújt a lélekben.
angyali üzenet, beszélgetések az angyalokkal, fényház, spirituális könyv, lélek, tündérek, gálber gábor, angyalok, fény, beavatás, szeretet, gyógyulás, nem az égben hanem benned, angyali tanítás, meditáció, belső béke, fényút, ezoterikus könyv, önismeret
